Talaj egészség szakértő

 Nagy szerencsém van vele, hogy egyik szülőtársam a talaj egészség szakértője. Az első pánik után, hogy akkor én most mit és hogyan fogok csinálni a kerttel, hívtam őt, és meg is beszéltük, hogy eljön és ad szakértői tanácsot. 

Egy talajegészség szempontrendszer alapján vizsgálta a kertet, amiben a következő dolgok szerepelnek: makroélet (szöcske, pók, stb.) diverzitása, talaj takarás, penetráció, szivárgás, gyökerek a talajban, talaj struktúrája, a talajmorzsákat mennyire bombázza szét a víz, szerves humuszos réteg, giliszták. Az is kiderült, hogy a talaj kb. 90%-ban homokos, 10%-ban agyagos. Nagyon picit lúgos, mert mészkövön vagyunk. Van egy ilyen "szóbeszéd", hogy itt a Duna hordaléka volt, de Vitka nem tudta, hogy igaz-e, nekem meg főleg fogalmam sincs róla. A talajegészség vizsgálatot majd mi is meg tudjuk csinálni, és látjuk, hogy alakul a talaj egészsége.

Fel kell majd térképeznünk, hogy hol napos, hol árnyékos a kert. Ezt nagyjából tudjuk is, mert a mi szemközti társasházunknál már megfigyeltük, hogy melyik évszakban hol megy a nap.

Egyébként mivel semmit nem csináltak ott már egy jó ideje, nem is olyan rossz a talaj minősége. A kert hátsó része egy nagy bozótos rész, ahol van szeder is, egyelőre ezt a részt hagyjuk ahogy van, vagy legalábbis nem a prioritás. A maradék kb. harmadát levágott ágak borítják, ami olyan szempontból szuper, hogy egy részét használhatjuk karónak, a többit meg ledarálva talajtakarónak. Vitka ajánlott egy kertészetet, ahonnan kijönnek darálógéppel. Azt még nem látjuk, hogy az ágak alatt lévő részek milyenek, ez majd meglepetés lesz. Van egy kisebb tisztásszerű rész, itt vizsgáltuk a talajt, ezt egész jónak tűnik ágyások kiépítésére. Ugye eddig egész jól hangzik. Csak, és ez most egy hatalmas csak, a kert elejében van egy hatalmas japán keserűfű telep. Aki nem ismeri ezt az invazív növényt, az egy keresés után már számolatlan rémtörténetet olvashat róla. Óriási gyökérrendszerrel rendelkezik, a betont is feltöri, lehetetlen kiirtani, stb. Ezzel szemben azért én már beszéltem olyannal, akinek volt dolga a japán keserűfűvel, és szerinte nem ilyen vészes a helyzet. Kíváncsi vagyok, mi mire jutunk vele.

Ami azt illeti, én valahol csodálom, hiszen olyan helyen is képes megélni, ahol más növény nem. Mint szinte minden gyomnövény, ennek is van ehető része: a friss hajtása és a levele, itt olvashattok pár receptet. Ezen kívül Lyme-kór gyógyításában használható. 

Vitka elmondta, mit csináljunk azzal a résszel amit jövőre  szeretnénk művelni: 5-10 cm trágya, rá kartonpapír, belocsolni, rá kevés trágya, rá 10 cm faapríték, rá még 5 cm trágya. Ezzel elérjük, hogy a gyökérzet benne maradjon a talajban, de a gyomokat közben el is pusztítjuk. Amit idén szeretnénk művelni, ott fel kell lazítani vasvillával a talajt. Ezzel ugyan elveszítjük a gyökereket, cserébe már idén ültethetünk bele. Fontos, hogy ne felássuk, mert akkor kicserélődik a felső oxigéndús réteg az alsóval, és a jelen lévő mikroorganizmusok meghalnak. Az ágyások közé rakhatunk kartonpapírt és rá 10 cm faaprítékot. (Itt van egy elég nagy problémám, hogy a gerincem állapota miatt pont ásnom nem szabad.) A standard a 75 cm széles 3-4 m hosszú ágyás 40 cm széles közökkel. Az ágyásoknál a földbe gereblyézhetünk alginitot és dudaritot, ez javítja a homokos talaj vízháztartását. Lehet kapni egy közeli kertészetben.

Kiderült, hogy a kert közepén lévő bokor egy mogyoróbokor.  A nagy fa egy fűzfa, a kerítésnél nyárfa van. Van több helyen fagyal, ezt átültethetjük a kerítés belsejéhez, ill. ugyanígy vihetünk borostyánt is a kerítéshez, ami szintén van a kertben. A kerítés előtt lévő bokor nagy eséllyel kőrislevelű juhar. Ezt ősszel kell majd visszavágni.

Számomra nagy kérdés volt, hogy hogyan szerzünk vizet. Vitka erre is ajánlott egy szuper kézenfekfő megoldást. Vegyünk egy 1000 köbméteres tartályt, töltsük meg vízzel a szomszédtól, és egyből ki is tudjuk fizetni neki. Persze jobb lenne esővízzel tölteni, de egyelőre ezt nehéz lenne kivitelezni. 

Takaráshoz faleveleket a saját társasházunktól vittünk, ahol a ház közös képviselő házaspárja összegereblyézte és bezacskózta a leveleket. Őszintén, én ezzel a bezacskózással sehogy se tudok kibékülni - bár az égetésnél nyilván jobb - ezért ebben nem is szoktam segíteni nekik. Szóval összességében ők szépen összeszedték a leveleket, mi meg örömmel elvittük. Azt hozzá kell tennem, hogy amikor bezacskózták a leveleket, akkor mi még nem kaptunk engedélyt a kert használatára, nem tudhattam előre, hogy szükségünk lesz a levelekre. Azt is remélem, hosszú távon ez is egy nyertes-nyertes szituáció lesz, mert így nem kell majd mi társasházunknak pénzért ellszállíttatnia a leveleket, hanem fel fogjuk használni a kölcsönkertben. (Szívem szerint a társasházban is felhasználnám, de eddig az egyeztetések során addig jutottunk, hogy a levelek egy kis részét beraktunk egy fémhálós keretbe a komposzttároló mellé.) A leveleket egy ponthegesztett rácsból készült ketrecben gyűjthetjük.

A takaráshoz lehet szalmát, mulcsot, faaprítékot, szénát, trágyát használni. Nekünk elsőre faaprítékot és avart lesz érdemes, hiszen az már van.

Vitka fűszernövényeket is tud majd adni (menta, kakukkfű, zsálya, tárkony, citromfű).

Beszéltünk arról is, hogy mit kell tennünk azért, hogy "az általánosan elfogadott" rend alapján is jól nézzen ki a kert. A gyepet én és Samu is nagyon ellenezzük, nekem a szívemhez legközelebb egy vadvirágos rész állna.

A megbeszélés alapján összeírtam az első szükséges teendőket:

1) szerszámokat beszerzni - első lépésben akár kölcsön is
2) ágakat feldarabolni, szétválasztani a faaprítéknak valót a többitől
3) az idei ágyás talaját felásni
4) a keserűfüves résznél a kiálló szárakat kihúzgálni (hogy majd lehessen takarni)
5) megbeszélni a kertészettel, hogy jöjjenek ki az ágdarálóval
6) alginitet és dudaritot megvenni
7) víztartályt szerezni

Így néz ki most a kert.